A Szecessziós Városháza felújítása
Júniusban kezdődött a több mint egy évszázados szecessziós városháza felújítása. Átépítik a belső udvart, jó néhány toldaléképületet lebontanak, új elrendezést kapnak a Halasmédia stúdiói és irodái. Igazi újdonság azonban a városháza udvarának megnyitása lesz majd.
A halasi szecessziós városháza, színház ás szálloda épülettömbje 1905-05 között épült Hikisch Rezső tervei és Kotál Henrik budapesti építészek kiviteli, statikai tervei alapján. „A gyakorlati kivitelezéssel Hegyi Ferenc fővárosi építőmestert bízták meg, azzal a kikötéssel, hogy az épület halasi mészhomokkő téglából készüljön.” Az építkezést megelőzően pályázatot írtak ki, amely a klasszicista városházát körülvevő toldalékok helyén egy szálloda, színház és vendéglő építését hirdette meg. A tervpályázat lezárása előtt azonban a közgyűlés megváltoztatta építési szándékát és Nagy Mór polgármester újabb javaslatát fogadta el. A polgármester az előző tervnél nagyszabásúbb megoldást javasolt. Ezt követően a Klasszicista városháza telke melletti Nagyvendéglőt lebontották – a mai Hősök terét nyerve-, és az alsó épületek helyére a klasszicista városházát átkaroló, egységes stílusú palotát terveztek. A tömb földszintjén üzlethelységekkel és több kávéházzal, vendéglővel.
Hikisch Rezső 29 éves a tervek készítésekor. Évekig Berlinben és Párizsban tanult, majd hazatérve szoborpályázatokon vett részt. Így jutott el Halasra a Kuruc szobor talapzatának tervezőjeként. Korabeli építészeti tervei a magyaros stílus ornamentális díszeit és a tömegek mozgatásán alapuló építészeti elveket ötvözik. A halasi városháza tervein ez jól látható. A felépült palotatömb kétségtelenül a város igazi központja lett, amely különböző funkcióknak megfelelően azonos stílusú, de egyénien megformált homlokzatot kapott. A közigazgatási reprezentációt tűztorony képviseli. A korabeli halasi sajtó büszkén említette, hogy a református és a katolikus templom mellett megépült a város harmadik tornya is. A tűztorony által uralt északi és nyugati homlokzattal azonos értékű a keleti, színházi homlokzat is az előtte kialakított terasszal együtt, mintegy megadva a jövendő főtér építészeti karakterét.
A szecessziós épülettömb alapvetően átformálta a városközpont szerkezetét. Egy igazi, központi tér nélküli városban építészetileg összefogta és koncentrálta azokat a funkciókat, amelyek egy kisváros épületeire jellemzők. Kijelölte az új főteret (Bethlen Gábor tér), illetve új térrendszert nyitott a református templom előtti régi piactértől a gimnáziumig (piactér, Hősök tere, Bethlen Gábor tér), tudomásul véve, hogy a város élet súlypontja kelet-felé, a vasút irányba helyeződött át. Az épület nemcsak a városszerkezetet, de a városképet is megváltoztatta. A klasszicista épületek, eklektikus lakóházak és parasztházak mellett új, korszerű látványt teremtett. A világos, tágas bolthelyiségek fölé magasodó tűztornyot már említettem.
Ellentétben más, korabeli színes, szecessziós épülettel, Hikisch az épület homlokzat tagozása mellett csak grafikai eszközöket használ az intenzív látvány megteremtésére. A dél-alföldi szecesszió olyan jeles városházái, mint a szabadkai, kecskeméti vagy a félegyházi, a Zsolnay gyár színes, mázas tetőkerámiáit alkalmazzák. Homlokzataikat színes ólomüveg ablakok díszítik. Mindez Halason hiányzik. Hikisch a halasi városháza lágyan hullámzó formakontúrjait fehérr festett stukkó plasztikákkal emeli ki (pártázat, árkádívek, ablakkeretek). A sík felületeket sűrűn díszíti virág motívumokkal, illetve a színház homlokzatán maszkokkal és a táncoló múzsák alakjaival. A pasztellszínű falsíkból előbukkanó ível formák ritmikus, fehér sziluettje, körbefogva a nyílások sötét foltjait, festői látványt teremtenek. A színházterem belső falainak és mennyezetének – azóta már eltűnt – színes stukkó díszei Götz Ferenc budapesti festőművészet dicsérik. A mennyezet szecessziós ornamentikája oválismezőket foglal keretbe, a mezőkben pedig a külső homlokzati díszítés mintáival teljes összhangban a költészet és a zene múzsáinak lantját, illetve Thália maszkját helyezte el a tervező.
A városháztömb a század eleji közösségi funkciók egyesítésének és az építészet vizuális megjelenésének új minőségét teremtette meg. Ez a lendületet, változatosságot és mértékletességet magába sűrítő erényes épület azóta is ösztönzője e helyépítészetének és máig városunk első számú építészeti látványossága.
Szöveg-fotó: Szűcs Károly
