Halasi bajgyűjtemény ’79
Archívum

Halasi bajgyűjtemény ’79

2014. május 13.

Különleges reform-demokrata kezdeményezés helyszíne volt 1979-ben Kiskunhalas városa. Még az állampárt átlagosnál nyitottabb megyei vezetésének kérésére fiatal, tehetséges szociográfusok érkeztek városunkba, hogy felmérjék a korabeli társadalmi-kulturális- és közéletet.

 
A megye és a város vezetése kíváncsi volt, hogy a nagyfokú, mesterséges iparosítás és bevándorlás következtében a település helyzete és a lakosság közérzete, értékrendje, véleménye miként is változott és alakult. A pártvezetés a saját maga hasznára kívánta felhasználni a korszakban lassanként elfogadottá váló szociográfiai feltérképezést, hogy a bajok és a problémák orvoslása megindulhasson, vagy legalábbis ne eszkalálódhassanak.
 
A leglelkesebb kutatók: Kamarás István, A. Gergely András és Varga Csaba voltak. Számos interjút készítettek és adatot gyűjtöttek. Igen komoly kutatómunkát végeztek. Pártemberekkel, intézményvezetőkkel, diákokkal, egyházak képviselőivel, alkotókkal, hivatalnokokkal, értelmiségiekkel, de a társadalom peremére szorult lokálpatriótákkal is leültek és beszélgettek. Minden találkozás különböző volt, mint ahogy a megközelítések is, de egyben mégis volt hasonlóság. Minden halasinak volt valamiféle javaslata, ötlete és „panasza”, amit a város fejlődése és fejlesztése szempontjából nagyon fontosnak ítélt. A kutatók érdekes helyzet elé álltak.
 
regihaz 02
 
Feladatukat elvégezték, hatalmas anyagot állítottak össze, sőt, a publikációk is megindultak, de a mellékáramlatként felgyülemlett egy javaslat-anyag. Kamarás és Varga úgy gondolta, hogy elindítanak valami teljesen újat és mást. Kötelezettségük volt egy beszámolót tartani, így elhatározták, hogy összehívnak egy gyűlést, ahol elmondják a tapasztalataikat egy előadás keretében. A kutatás első számú helyi segítője, Hatvani Zoltán jutatta el a meghívókat, főként azokhoz, akik részt vettek az adatközlésben. A listát előzetesen a pártbizottság hagyta jóvá. 1979. november 22-én a Művelődési Ház Forrás termében mintegy negyven fő zsúfolódott össze.
 
Itt a két, akkor fiatalember javaslatot tett arra, hogy Kiskunhalason alapítsanak meg egy – ma talán úgy mondanánk alternatív – tanácsadószervet, ahol a párton és tanácsházán kívül rekedt aktív-gondolkodó halasiak javaslatokat tehetnek a város jobbítása érdekében. A részvételi demokrácia ilyen jellegű megnyilvánulása nem nyerte el a pártállam helyi vezetőinek tetszését. A Nemes Tanácsnak elkeresztelt formációt természetesen nem támogatták, „betiltották”, a kutatókat pedig finoman szólva is a szőnyegszélére állították. A kutatási anyag még könyvformájában (A. Gergely András, Kamarás István, Varga Csaba, Egy kisssváros - Szociográfia. Művelődéskutató Intézet, Bp., 1986.) is megjelenhetett, és nagy népszerűségnek örvendett, de a tanácsadószerv persze a rendszerváltás előtt nem indulhatott el.
 
regihaz 03
 
Ám érdemes elolvasni a 64 pontot, ami alapja és vitaindítója volt az 1979-es Nemes Tanácsnak. Ez gyakorlatilag a halasiak 35 ével ezelőtti véleménye és bajgyűjteménye a város kapcsán!

Első pont: Halasi Csipke marketingjének hiánya

Második pont: A halasi városszépítő kör jogkörének kiterjesztése

Harmadik pont: Értelmiség szerepének növelése Kiskunhalason

Negyedik pont: Diószegi Balázs festőművész helyzetének kérdése

Ötödik pont: Múlt-feltárás kérdései és fontossága Kiskunhalason

Hatodik pont: Húsz éves halasi kultúra terv elkészítése

Hetedik pont: Évente kétszer ötletbörzét, „kiskosarat” tartani a lakossági vélemények összegyűjtésére

Nyolcadik pont: Politikai jellegű görcsök, sérelmek háttérbe szorítása a közérdekében

Kilencedik pont: Orgonaversenyek a halasi templomokban

Tizedik pont: Fásítás kérdései a városban

Tizenegyedik pont: Halasi Művelődési Ház szerepének és feladatának kérdései

Tizenkettedik pont: Városi kitüntetettek személyeinek, a kitüntetések kérdései

Tizenharmadik pont: Nemes Tanács, mint a civil javaslatok és ötletek létrehozásának testülete

Tizennegyedik pont: Egy új kultúrház létrehozásának kérdése

Tizenötödik pont: Lelki támasz intézmény létrehozása, lelki orvoslás kérdése

Tizenhatodik pont: Természetvédelem kialakítása

Tizenhetedik pont: Értelmiség telepítése a városba

Tizennyolcadik pont: Információ áralmás meggyorsítása, fontos információk eljutatása a városba

Tizenkilencedik pont: Halasi fiatalok tehetséggondozása

Huszadik pont: Jelentős, mértékadó, értékes emberek hívása a városba előadni

Huszonegyedik pont: Amatőr kultúra, családok kulturális művelődését elősegíteni

Huszonkettedik pont: Családi zenélés, otthonikultúrasegítése

Huszonharmadik pont: Minta családi ház, lakótelepi lakás tervek kidolgozása és megvalósítása

Huszonnegyedik pont: Kit, kiket választunk, kire voksoljunk, ki képviseljen minket, választások kérdése

Huszonötödik pont: Halasi kollégiumok, kollégisták helyzete, tehetséggondozás és közösség kialakítás kérdései

Huszonhatodik pont: Közösség- és kultúrateremtés a helyi könyvtárban

Huszonhetedik pont: A halasi művelődési ház programjai és a hagyományos valamint értékteremtő kultúrakínálat kérdései

Huszonnyolcadik pont: Országos, megyei, városi, reformtörekvések hatásosságának megvitatása

Huszonkilencedik pont: Halasi szociográfia megírásának kérdése és terjesztése

Harmincadik pont: A város kulcsszemélyiségeinek bevonása a döntéshozatalba

Harmincegyedik pont: Halasi temető, temetőmúzeum, sírkertek kialakítása, és a régi református temető átalakításának kérdései

Harminckettedik pont: Halasi származású művészek, tudósok meghívása, visszahívása a városba

Harmincharmadik pont: Halasi lakótelepek összképének megváltoztatása, átalakítása

Harmincnegyedik pont: Művészek, előadók meghívása Kiskunhalasra és ennek nehézségei

Harmincötödik pont: Helyi TV-adó, média megteremtése a helyi hírek megjelenítésre

Harminchatodik pont: A helyi információk terjesztésének lehetőségei

Harminchetedik pont: A városirányítás újragondolása, a szocialista közigazgatás rendszerének „megreformálása”

Harmincnyolcadik pont: Helyi színjátszó-csoportok, előadó-művészet segítése

Harminckilencedik pont: Műalkotások megvásárlásának nehézségei a városban

Negyvenedik pont: Vendégház helyett halasi, családi vendégség kialakítása az idelátogatók számára

Negyvenegyedik pont: Nyilvánosság, kommunitás, agóra, közéleti közösségek kialakításának kérdései a városban

Negyvenkettedik pont: Négy réteg (jöttmentek, felsőoktatásban tanulók, „nagy öregek”, „egyéb” értelmiségiek) hiánya a város döntéshozói közül

Negyvenharmadik pont: A halasi közművelődési intézmények, dolgozóinak helyének és szerepének pontosabb meghatározása, az ún. mérce meghatározása

Negyvennegyedik pont: A halasi cigányság problematikájának kérdése

Negyvenötödik pont: A halasi iskolák tekintélyének helyreállítása kulturális, közéleti és közművelődési területeken

Negyvenhatodik pont: A halasi helytörténeti gyökerek, helytörténeti oktatás megvalósítása

Negyvenhetedik pont: Pályázatok kiírásának kérdései

Negyvennyolcadik pont: Megoldások felvetése a közömbösség feloldására

Negyvenkilencedik pont: Az egység megteremtése az értékhordozás és többféleség jegyében

Ötvenedik pont: Kiskunhalas nagyjainak megbecsülése, utcaelnevezése, helytörténet ellentmondásainak kérdése, történelmi leckék mindenkinek

Ötvenegyedik pont: Egyeztetések szükségegessége és kérdései minden szinten a városban

Ötvenkettedik pont: Kitüntetések kérdése Kiskunhalason

Ötvenharmadik pont: Kultúra és közélet rejtett, halasi értékei és helyszínei, mi folyik ezeken a helyeken

Ötvennegyedik pont: A közművelődés valóban a „közé” legyen

Ötvenötödik pont: Épülő és új városrészekhez könyvtár, klubhelyiség, közösségi terek építése kell, „üres helyiségek” nélkül ne jöjjenek létre településrészek

Ötvenhatodik pont: A városi bizottságok szerepének felülvizsgálata

Ötvenhetedik pont: Ifjúsági vezetők és a közművelődés hatékonyságának kérdései

Ötvennyolcadik pont: Diáklapok létrehozása a város iskoláiban

Ötvenkilencedik pont: Valódi kulturális igényfelmérés és kulturális agresszió kérdései

Hatvanadik pont: Kultúrafogyasztás kérdései és problematikájuk

Hatvanegyedik pont: „Fúrás” és véleményközlés kérdései a városban

Hatvankettedik pont: Pletykák és rosszindulatú vélemények közlésére lapot indítani

Hatvanharmadik pont: A „szocialista” és „közösségi” jelzők elértéktelenedésének kérdései

Hatvannegyedik pont: Életforma, életmód és kultúra hosszú-távú tervezetének kidolgozása

Összeállította: Végső István

Vissza