Archívum
Dénes tánca
Életében még mindig meghatározó a tánc, pedig már versenyszerűen nem űzi. Magabiztosan sasszézik a hétköznapokon, mindig van egy mosolya, egy kedves szava és rengeteg ismerőssel büszkélkedhet. Azt mondja: ahhoz történni kellene valami megdöbbentőnek, hogy ő külföldön dolgozzon tovább. Solti Dénes nemcsak a táncparketten, hanem a vendéglátóiparban is a maximalizmusra törekszik.
– 1999-ben végeztem és rögtön be is álltam a felszolgálók sorába. A szép emlékű Montgomeryben kezdtem, ott nyolc kellemes évet töltöttem el. Aztán volt egy kis kitérőm a presszók világába is, de megmondom őszintén az annyira nem tetszett. Az éttermi vendéglátás azért más, és más kommunikációt is kíván, ami nekem szimpatikus – fogalmazott Solti Dénes, aki három éve a Matéza felszolgálója.
Mosolygós, mindenkihez van egy jó szava, ezért gyorsan megszerették a vendégek. Dénes büszke arra, hogy nagyon sok ismerőse van, sokan köszönnek neki az utcán. Beszélgetés közben is legalább öt „mosolycsekket” kiosztott az étteremben, rutinos, gyors, ugyanakkor magabiztos mozdulatai nyugalmat kölcsönöznek az egész helynek. Az elegancia nem véletlen, ugyanis azt talán kevesebben tudják, de Dénes versenytáncos volt.
– Középszinten ment a versenyzés. C felnőtt latin kategóriában mérettem meg magamat a párommal, de megmondom őszintén nagyon szerettem. Szeretném most is, csak nincs rá időm. Azt hiszem, a tánc is olyan, hogy soha nem lehet igazán abbahagyni. Jó volt nem is olyan régen a halasi színdarabokban szerepelni, táncolni. Talán onnan is sokan ismernek engem – mesélt a kedvencéről Solti Dénes.
Felvetem neki: nagyon sok vendéglátós tőlünk nyugatra próbál szerencsét. Ő kitart az elvei mellett. – Ahhoz történni kellene valami nagyon megdöbbentőnek, hogy hátat fordítsak Halasnak. Szeretek itthon lenni, szeretem a munkámat és mindig jól sikerült az elhelyezkedésem. Nem szívesen mennék külföldre, amikor jó itt nekem – mondja egy eredeti Dénes-féle mosoly kíséretében.
Szöveg: Jáger Levente
Fotó: Jáger Levente, facebook.hu
