Az adóhatóság, mint hitelező

Amennyiben valaki nagy összegű adótartozást halmoz fel és a végrehajtás eredménytelenül zárul, úgy vele szemben az adóhatóság kezdeményezi a felszámolás megindítását, mivel a költségvetési érdekek is azt indokolják, hogy a működésképtelen adózók ne növeljék tovább adótartozásaikat. Az adóhatóság a fennálló adótartozás erejéig hitelezőnek minősül, és megilletik mindazon jogok, melyeket a csődtörvény biztosít.

Hitelezőként a hatóság feladata, hogy a felszámolás során a hitelezői igényét bejelentse, a felszámoló tevékenységét figyelemmel kísérje, a meglévő vagyon és a behajtott követelések jogszabályszerű felhasználását ellenőrizze, valamint az államot megillető követelések megfelelő kielégítését nyomon kövesse. Ennek érdekében, mint hitelezőt iratbetekintési, észrevételezési és kifogásolási jog illeti meg.

A gyakorlatban a „kis hitelezők” nem jártasak a felszámolási eljárás menetében, így adott esetben a felszámoló jogszabálysértő intézkedéseit sem észlelik, mely egyben a hitelezői érdekek sérelmét is eredményezheti. Az adóhatósági jelenlét révén a felszámoló tevékenysége szigorú kontroll alatt van, mely végső soron a többi hitelező érdekét is szolgálja. Amennyiben a felszámoló tevékenységével az adóhatóság nem ért egyet, illetőleg indokoltnak tartja, úgy ellenőrzési eljárás keretében is megvizsgálhatja a felszámoló tevékenységét, továbbá önálló kifogást terjeszthet elő a Törvényszéken.

Amennyiben a felszámolás során az adós fizetésképtelensége csak „átmeneti” lenne, lehetőség van arra, hogy az adós a hitelezőkkel egyezséget kössön és a cég tovább folytassa a tevékenységét anélkül, hogy jogutód nélkül megszűnne. Mivel az adóhatóság érdeke is az, hogy a működőképes vállalkozások talpon maradjanak, és a gazdaságot erősítsék, így az egyezségek megkötését az adóhatóság támogatja.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága