Döntő öt év előtt áll Magyarország és a térségünk
Aki most kimarad a tervezésből, készülődésből, az évtizedekre lemaradhat a nagyszabású fejlesztési lehetőségből – hangzott el tegnap azon a konferencián, amelyen az ország és Halas, illetve a Dél-Bács-Kiskun megye életében is sorsdöntő fejlesztési tervekről volt szó.
2014-től elképesztő nagyságrendű összegek érkez(het)nek a magyar gazdaságba és fejlesztésbe, ezért alapvető fontosságú, hogy minden vállalkozás és intézmény, sőt emellett a kisközösségek, civil szervezetek, de még az egyes polgárok is terveket alkossanak a közeljövőre. Mint ismert, 2014-től 2020-ig új Európai Uniós költségvetési – és ezzel támogatási – ciklus nyílik meg. Döntő eltérés a korábbihoz képest, hogy most az uniótól kapott pénzek 60 százaléka jut gazdaság-, térség- és településfejlesztésre. Így az előző (2007-2013-as) ciklussal ellentétben
nem 600, hanem 4100(!) milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési forrás
jut el Magyarországra, amelyből az említetteken túl a mezőgazdaság és a foglalkoztatás is igen jelentős forrásokhoz jut.
Olyan hatalmas pénzekről van szó, amelyeknek a lehívása is komoly feladatot jelent, ezért Tervezzük együtt a jövőnket! címmel hetek óta megyejárás-sorozaton ismertetik a tudnivalókat Bács-Kiskunban. Bányai Gábor megyei közgyűlési elnök, parlamenti képviselő a tegnapi bajai fórumon számos megyei, dél-bácskai polgármester, intézményvezető és civil szervező előtt hangsúlyozta: a korábbi EU-források többszörösét kell most okosan kitalált, szakmailag kidolgozott programok révén megvalósítani. Jelentős összegeket kaphat az említetteken túl a turizmus és
a foglalkoztatás, a kis- és középvállalkozói szféra,
és különös hangsúllyal az olyan fejlesztések, amelyeknek célja a fenntartható energiafelhasználás előmozdítása, illetve például a széndioxid-kibocsátás csökkentése. Nagy hangsúllyal szerepel az agrárium is: élelmiszerláncok szervezése, hazai termékek piaci helyzetének erősítése. A mezőgazdaság egyébként a korábbi időszak 3,5-szeresét kapja támogatásként.
Új elem, hogy a kormányzat nem luxusberuházásokkal, hanem tényleges gazdaság- és térségfejlesztéssel akar tenni a magyarság érdekeiért, továbbá a korábbi döntési gyakorlattal ellentétben most nem Brüsszel vagy Budapest, hanem a decentralizált,
helyi döntéshozói és programtervezői szintek
dolgozhatják ki az egyes fejlesztési tervek fő irányait.
A fórumon ismertette a Széchenyi Programiroda (SZPI) tevékenységét Farkas Dániel, az iroda kiskunhalasi munkatársa, aki a Baja-Jánoshalma-Kiskunhalas-Kiskőrös térségben kezeli az Új Széchenyi Terv még folyamatban lévő pályázatait. Az iroda munkatársa kiemelte: az SZPI munkatársai az ötlet elgondolásától a segítő ellenőrzésen át egészen a pályázati folyamat végéig térítésmentesen állnak a vállalkozások, intézmények rendelkezésére.
Kép-szöveg: KohoutZ
