Anna volt
Ferenczi Anna volt a legrégebbi halasi könyvesbolt arca. Színes, nevetős, mindig vidám. A valaha volt ÁFÉSZ könyvesbolt még valamikor az 1960-as években nyílt meg, a régi Mackó Bisztróval szemben, a mai Jósika és Táncsics utca sarkán. Egy kopott, jellegtelen lakóház sarkán díszelgett. Mindösszesen egy keskeny kirakat jelezte az utcáról, a hosszú, félhomályos, könyvekkel zsúfolt helységet.
A bolt különlegessége volt – ha jól emlékszem, hogy létrán kellett felmászni a magasabb polcokra tett könyvekért. Komfort nélküli eladótér és egyszerre raktár. A „semmi elegancia csak a szükség” olajos padló szagú stílusa.
Ez a bolt valamikor a rendszerváltás előtt átköltözött a Kossuth utcára, a Szilády Áron Gimnáziummal szembe. Itt egy tágas, modern könyváruház lett belőle. Valamivel később azonban már túl szellősnek bizonyult a lankadó érdeklődéshez képest, ezért felét egy írószerüzlet foglalta el. Hosszú évek óta így élt szimbiózisban a könyv és jegyzetfüzet.
Anna az érettségit követően román-német szakra jelentkezett a szegedi egyetemre. Kis híján nem vették fel. 1987 nyarán már a helyi ÁFÉSZ-nál dolgozott. A húsok szállítási adminisztrációját végezte. Nem volt oda ettől a munkától, ezért örült, amikor a könyvesbolt akkori vezetője fiatal lányt keresett a nemrég nyílt Kossuth utcai boltba. Anna 1987-ősze óta, 26 éve írók és költők társaságában élt. Először többedmagával dolgozott itt, majd később egyedül látta el a vidám és göndör könyvtündér szerepét.
Az utóbbi években folyamatosan csökkenő könyvforgalom már előrevetítette a bolt megszűnését. Így Annát sem érte váratlanul, hogy idén januárban már nem nyitott ki a könyves részleg. Barátsággal és mosollyal váltak el munkáltatójától. Magánéletében társa és a családja erős lelki támaszt nyújtanak számára ebben a helyzetben. Anna nem keseredett el, hogy megszűnt a könyvárusítás, és megszűnt ő is a könyvesbolt arca lenni. Ennyi volt, mondja, és mosolya természetesen, erőt sugározva villan rád.
Fotó–szöveg: Szűcs Károly
